A sötét pincehelységben egy fekete taláros, zsíros őszülő hajú öreg professzor állt, szemében fájdalom látszódott. A máskor jégcsapra emlékeztető tanár most megtörten nézett egy gyönyörű rámás tükörbe. Elmerengett a látottakon, hisz a tükörből nem a valóság tekintet vissza rá. A tükörkép egy fiatal, élettel teli feketehajú mosolygós embert mutatott, ami tökéletes kontrasztban állt az igazzal, a jelennel. A megtört idős férfi lerogyott a hideg márvány padlóra, és egyre csak könnyeivel küszködött. Nem tudhatta, hogy figyelik, ahogy egy a kemény, magabiztos, és kegyetlen férfi összeomlik. A sötét sarokban egy körülbelül huszonnyolc éves nő állt, egy láthatatlanná tévő köpeny alatt. Ujja köré egy vörös hajtincsét tekergette. Nem tudta mi ütött belé, de a férfit, akit világ életében gyűlölt, most inkább sajnálta és átérezte a fájdalmát, hisz az ő szívében is mérhetetlen szomorúság és keserűség talált menedéket.

 A háború senki felett nem múlt el nyomtalanul, veszteség nélkül. Hiába telt el az óta már tíz év, a sebek még nem gyógyultak be egyikükben sem. A mágusvilág nagy árat fizetett a béke és a Voldemort mentes világ érdekében, de leginkább ez a két ember. Rengeteg kiváló varázsló és boszorkány áldozta életét a győzelemért cserébe, köztük Dumbledore professzor is, a Roxfort igazgatója. Helyette a minisztérium az egykori bájital mestert, Perselus Pitont nevezte ki az iskola vezetőjévé, ezzel hatalmas terhet helyezve a férfi nyakába. A férfi, akinek a jelen oszlopának kellett volna lennie, inkább hasonlított egy szétbombázott cölöpre. Az egykor kőszívű férfi most ott pityergett a hideg földön, és inkább hasonlított egy kisgyerekre, mint egy nagy erejű mágusra. Hiszen egyszerű varázslatok és bájitalok, ráolvasások nem hozhatnak vissza annyi hőst a jelenbe.

A fiatal nő is rengeteg szerettét elveszítette a háborúban. Szülei, hat bátyja, barátai. Mind a csatamezőn zárta le a földi élete e szakaszát. Ő is éppolyan gyenge volt mint a férfi, csak ő sohasem próbált erősnek látszani. Ekkor változott meg minden eddigi érzése egykori professzora, jelenlegi munkaadója iránt. Hisz ez a fiatal, de mégis tapasztalt nő volt az iskola sötétvarázslatok kivédése tanára, már hat éve. Igen, ez is változott a háború elmúltával, az átok megtört, ez a tanári poszt, már nem egy évre szólt. Egykor vonakodva fogadta el a férfi ajánlatát, a munkát illetően, mert még mindig ellenszenvet érzett a tanár iránt. De most hogy látta hogy ez a férfi is tud gyenge lenni, ő is képes emberi érzelmeket kimutatni, bár nem nyilvánosan, a gyűlölet helyét átvette az együttérzés, vagy talán még több is, a szeretet.